Talán praktikus lenne onnan kezdeni, hogy miért is csináljuk a Wondeer-t?
Az egész kiindulási pontja a legális zeneszolgáltatás. Érdekes azt fejtegetni, hogy a legalitás fontos-e egy mp3 fájl birtoklása esetén. Miért tartjuk jónak a megoldásunkat?
1. Egy legális zenei site, ami ingyenes, mindenképpen jobb akár a felhasználónak, akár a zenésznek, mint egy legális fizetős, vagy egy kétes legalitású ingyenes feltöltő-letöltő site.
2. Üzleti vállalkozásként meg feltétlenül jobb, ha minden legális, ez vitathatatlan.
Tehát miért is blogolunk?
Benne volt az a kockázat, hogyha komoly titoktartást kíván a projekt, nem lesz miről írni. Nem így történt.
- Amikor először vettem részt egy őrült határidejű projektben, még szinte nem is volt net, mobiltelefon sem nagyon. Amit csináltunk, vezetékes telefonon, faxon, rádióműsorokban kellett elmagyarázni újságíróknak, hatóságoknak, hivataloknak, partnereknek, végfelhasználóknak. Sok energiát, időt, pénzt elvitt, és többnyire eredménytelenek maradtak a közléseink - hozzáteszem, nem marketingkommunikációról és PR-ról volt szó, hanem egy turn-key előrehaladását kellett (volna) ismertetni. A projekt üzleti szempontból sikerrel zárult, mégis egy nehéz kalandként értékelik utólag a résztvevői, akár technikai, akár üzleti oldalról. A többi érintett szintén vegyes emlékeket őriz. Ez a senkinek sem jó megoldás. Blog nélkül biztosan így végeznénk.
- A második olyan furcsa feladat során, amiben részt vettem, már az Index Fórumán nyomon lehetett (volna) követni, ahogy szerveződtünk, mégis az akciónk után hiába magyaráztuk, mi volt a célunk. Senki nem járt utána, hogyan indult, mindenki jobban tudta nálunk mit csinálunk, természetesen mindenki egy saját olvasatban, saját elmélettel ruházta fel az egyébként egymondatos, egyszerű és nagyszerű célunkat :) Üzleti értelemben nem volt tétje a dolognak, de sajnos az eredmények is elmaradtak a kitűzöttől (alapvetően eredményesnek értékeljük a munkát, és ma is folyik a háttérben).
- Szörnyű tapasztalatok mindannyiunkban élénken élnek: láttunk egy-két nagyszerű ötletet tönkremenni, annak balul elsült, hektikus ismertetése, hibás üzleti tervezése miatt. Döntési jogkörünk ezekben a helyzetekben nem volt, így esélyünk sem: szenvedő alanyai voltunk a történéseknek, de tanultunk belőle.
- És a Wondeer: most leírjuk előre, amit lehet. Első körben saját magunknak és érdeklődő ismerőseinknek akartunk egy lazább leírást, nagyjából rögzítve, hogy mikor mi történt, hogyan jött az ötlet, hogyan kezdődött a gondolkodás, hogyan alakult ki a csapat. Információ a projekt bennfenteseinek. Tehát a blog létrejöttét pont az indokolta, mint ’92-ben a világ legelső blogjának megszületését is.
A fenti tapasztalatok alapján úgy látjuk, kell egy ilyen felület annak a projektnek, ami szinte 0 Ft-ból megy, ahol beígért share-ért szenvedélyüktől hajtva dolgoznak emberek, ahol legális zenét adunk majd ingyen. Ez csupa őrültség, ismertetésre szorul :). A blogunknak ez adja a létjogosultságát jelenleg.
Kaptam olyan tanácsot, hogy zárjuk le a kommentelési lehetőséget, mert „marketing szempontból ez nektek nem jó”, és „indulatokat gerjeszt”. Nem tesszük. A projekt maga elég érzékeny témát érint ahhoz, hogy helyet adjunk a külső véleményeknek is, ugyanez természetesen indulatokat is szülhet. Mint Twodotzero régebben említette, a site nem a születésétől látható, hanem már a várandósságtól is. Ez kb. a blog. Egy várandósban pedig tombolnak a hormonok, ezt mindannyian tudjuk ;)
Sokan fejlesztői blogot szeretnének látni. Amint publikálhatók a fejlesztés történései, rögvest lesz ilyen iránya. Benne van a kihívás: fejlesztőt rávenni postírásra, kommentek lereagálására nem egyszerű :)) A www.wondeer.com elindulásával kicsit iwiw-gépház jellegűek is leszünk - nem állítom, hogy ez jó lesz :)
Nem lesz vállalati marketinges blog, ami esetleges önimádásunk felületeként működhetne, vagy tukmálna valamit, nem lesz „alternatív online marketing eszköz” (de ronda ez így!). Sohasem lesz ilyen. Pont.
